GYAKORIBBAK, MINT HINNÉ!
A bélférgekkel fertőzött állatok rendszeres féreg- és peteürítése veszélyt jelent a többi állat egészségére, valamint súlyos, akár halálos emberi megbetegedés kockázatát is hordozza. Az állatról emberre terjedő betegségeket összefoglaló néven zoonózisnak nevezzük.LEGALÁBB NEGYEDÉVENTE FÉREGTELENÍTSE KEDVENCÉT!
A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a minimum negyedévenkénti féregtelenítés tekinthető ideálisnak mind az állat, mind környezete szempontjából.
A rendszeres és szakszerű féreghajtásért Ön és állatorvosa egyaránt felelős!
Ez alatt azt értjük, hogy az állatorvos által javasolt módon és gyakorisággal, az állat életkorának és tartási módjának megfelelő kezelési programot kell alkalmazni! Ennek hatása ki kell, hogy terjedjen az állat és az ember egészségére veszélyes összes féregre.

Súlyos kampósférgek okozta-fertőzöttség kutya vékonybelében*
AZ, HOGY ÖN NEM LÁT FÉRGET KEDVENCE BÉLSARÁBAN, MÉG NEM JELENTI AZT, HOGY NEM FERTŐZÖTT!
A férges kutya és macska rendszerint nem mutat tüneteket. A fiatal vagy legyengült állatok azonban súlyosan megbetegedhetnek.
Kedvenceink fertőződésének a féreg fajától függően különféle módjai ismertek:
• petével vagy lárvával szájon át,
• köztigazda állatok (egér, bolha, madarak, nyers hús) elfogyasztásával
• születés előtt az anyaméhben (pl. kutya orsóférgekkel)
• szoptatás során az anyatejjel (pl. orsóférgekkel)
• ép bőrön keresztül (pl. kampósférgekkel)
• petével vagy lárvával szájon át,
• köztigazda állatok (egér, bolha, madarak, nyers hús) elfogyasztásával
• születés előtt az anyaméhben (pl. kutya orsóférgekkel)
• szoptatás során az anyatejjel (pl. orsóférgekkel)
• ép bőrön keresztül (pl. kampósférgekkel)

Vegyes galandféreg-fertőzöttség kutya vékonybelében*
Mi, emberek szájon át, ritkábban bőrön keresztül fertőződhetünk.
Gondoljon csak arra, hányszor szól rá gyermekére, hogy ne vegyen mindent a szájába, ne puszilgassa a kutyát és a macskát, mossa meg a kezét!
GALANDFÉRGESSÉG
A húsevők vékonybelében élősködő kifejlett galandférgek súlyos fertőzöttség esetén is csak elvétve okoznak tüneteket.
Ugyanakkor, az uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) esetén a rizsszemre emlékeztető féregízek aktívan kivándorolhatnak a végbélnyíláson át,
amely viszketést okoz: ez a kutyák „szánkázásának” egyik lehetséges oka.
E féregfajjal a bolhák, illetve a tetvek szétrágásával is fertőződhetnek kedvenceink, ezért is fontos a rendszeres bolhátlanítás.

Galandférgek macska vékonybelében*
Az ember egészsége szempontjából a legjelentősebb a kutya és a macska echinococcosisa (ejtsd: ehinokokkózisa), amelyet két galandféreg faj okoz. Az ún. háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus) kb. 3-6 mm hosszú, a kutyák vékonybelében élősködik. A külvilágba került peték az emberben is képesek továbbfejlődni; a lenyelt petékből kikelt lárvák áthatolnak a bélfalon, és a keringéssel jutnak el a szervekbe. Leggyakrabban a májban fejlődnek tovább, de a tüdőbe, az agyba és a vesébe is eljuthatnak. Az életképes lárvák nagy, folyadékkal telt tömlőszerű képleteket hoznak létre, ezek az ún. hidatidtömlők, amelyek a fertőzött szerv összenyomatásával különféle tüneteket okozhatnak.
Sokkalta súlyosabb tünetekkel jár a rókák öttagú galandférgének (Echinococcus multilocularis) a petéjével történt fertőződés. A rókákon kívül esetenként a kutya és a macska bélsarával ürülő peték is okozhatják az ember fertőződését.

Róka öttagú galandférge*
Galandféreglárvák okozta fertőzöttség ember májában. A képen számos kerekded képlet (→), ún. hidatidtömlő látható. Az emberi fertőződés forrása lehet kutya- vagy rókaürülékkel szennyezett gyümölcs (pl. erdei szamóca!) vagy ivóvíz (pl. patak!).
Galandféreglárva-fertőzöttség röntgenlelete emberben.
A tüdőben számos kerekded góc (→) látható. Ezek mindegyike egy ún. hidatidtömlő, amely egy kötőszövetes tokkal határolt képlet.
ORSÓFÉRGEK
Súlyosan fertőzött kutya- és macskakölyköknél gyakori az aceton- (azaz körömlakk-lemosó) szagú lehelet, a „pókhas”, remegés, eszméletvesztés. Az emberben, mint vivőgazdában a vándorló lárvák enyhébb-súlyosabb tüneteket okozhatnak (ún. larva migrans visceralis). Hazai vizsgálatok szerint egyes korcsoportokban és környezetben a lakosság 20-40%-a átesett már életében orsóféreglárva-fertőzésen.
A higiénia hiánya miatt elsősorban a kisgyermekek fertőzöttsége jelentős, de bármely életkorban előfordulhat. A szájon át felvett petékből az ember bélcsatornájában kiszabadulnak a fertőzőképes lárvák, majd áthatolnak a bélfalon, és a vérkeringésbe jutva szétszóródnak a szervezetben. A tüdőbe jutva tartósan fennálló köhögést okozhatnak. A szemfenéken retinakárosodást, így látászavart, sőt akár végleges vakságot idézhetnek elő.

Orsóférgek kutya vékonybelében*
KAMPÓSFÉRGEK
Nagyfokú fertőzöttség esetén emésztőszervi tüneteket, sőt komoly vérveszteséget is okozhatnak kedvenceinkben. Bennünk, emberekben a bőrön át bejutó lárvák kellemetlen bőrtüneteket: bőrpírt, viszketést, kiütést okozhatnak (ún. larva migrans cutanea).
Kampósféreg-lárvák okozta bőrtünetek gyermekben.
A kanyargós lefutású rajzolat (→), mutatja, hogy merre vándorol a lárva a bőrben. A kisgyermekek gyakran fertőződnek ép bőrön át, kutya- vagy macskaürülékkel szennyezett homokozóban.
OSTORFÉREG
Az emberekre nem veszélyes a kutya ostorférge (Trichuris vulpis), de kutyáinkban igen gyakori, legtöbbször fogyást, váltakozó hasmenést, rossz kondíciót okozhat.
Kutya ostorférge*
A csillaggal jelölt felvételek az Országos Állategészségügyi Intézet Parazitológiai osztályán készültek.